Indítottam egy blogot, talán mert ez ma sikk. Nem, nem hiszem, hogy ezért, hanem mert annyi minden van bennünk, amit néha jó kibeszélni. A bejegyzés címe csak az indul szóra ugrott be, folytatásként. Érdekes film volt és talán azért maradt meg, mert az elsők között volt, amit digitalizáltak, és akkor újdonság volt. Azóta rengeteget fejlődött a technika, ahhoz képest már a csillagos egekben vagyunk. Hát még gyerekkoromhoz képest, ebbe belegondolni is hátborzongató. Persze most jön a szokásos: ha az én időmben ilyen lehetőségek lettek volna... Hát igen (persze beugrik magyartanár ofim szava: hát-tal nem kezdünk mondatot, de has-sal sem teszem én hozzá fanyarul), de kérdés tudtam volna-e élni vele? Igen, időnként az ember elgondolkodik hova jutott, tükörbe tud-e nézni minden reggel? Én igyekszem, de a világ tényleg sokat változott.
Indulásnak ennyi, majd folytatom (talán), most még van tennivalóm (pl. az óvodás kislányom megkért, hogy adjak még puszit neki, ha megyek lefeküdni.
Jó éjszakát!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.